Mitől puffadok?

Sokszor megfogalmazódik bennünk ez a kérdés, hiszen egy nagy családi ebéd után jól esik kicsatolni a nadrágövet, hogy elférjen az a sok étel odabenn. Lassan itt a karácsony, amikor a haspuffadás sok embert érint és jelentkeznek a kellemetlen közös szelelések.

De mi az oka annak, hogy felpuffadunk, gázok keletkeznek a bélrendszerünkben?

Rostok

Normális biológiai folyamat része a bélgáz képződés. Ilyenkor a bélmikrobiom baktériumai fermentálják a rostokat, az összetett szénhidrátokat. A rostokból a vastagbél baktériumai által rövid láncú zsírsavak: acetát, propionát és butirát képződik és gázok közül metán, hidrogén, szén-hidrogén keletkezik, majd szellentéssel távozik.

A rost bevitel napi 50 g-nál nagyobb fogyasztása panaszokat okozhat, gyomorkorgás, puffadás, fokozott bélgáz képződés alakulhat ki. Ezért is szoktam hangsúlyozni, hogy mindent csak mértékkel! A napi 25-30 g rost mennyiség javasolt, ami 300-400 g zöldség és teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztásával kielégíthető.

Növényekben található biológiai elemek/anyagok:

Nem csak a rostok okozhatnak meteorizmust, hanem azok a növényi részek fogyasztása is (pl.: fokhagyma, paradicsom, uborka héja) melyek nagy mennyiségben tartalmaznak illó/aromaanyagokat, növényi enzimeket.

Túlzott mennyiség:

A nagy mennyiségű étkezéskor gyorsabban haladnak tovább a lenyelt falatok emiatt tapasztalható a gázképződés, puffadás, mivel az emésztés ilyenkor nem lesz tökéletes, a szervezet nem képes annyira gyorsan előállítani megfelelő mennyiségben az emésztő enzimeket. Hozzáfűzném, vannak olyan transzporterek (csatornák) a szervezetben, amelyeknek kapacitása korlátozott. Példaképp a fruktóz élettani emésztési zavarát említeném. A GLUT5 csatornán keresztül passzív transzporttal jut át a bélrendszeren. A puffadás, hasi panaszok akkor jelentkeznek, ha egy órán belül 35-50 g-nál nagyobb mennyiségben fogyasztunk fruktózt, ez nagyjából 1 kg céklát, 600-700 g almát, 500 g banánt vagy szőlőt jelent.

Puffasztó zöldségek:

• kelkáposzta, fejes káposzta, karfiol, karalábé, kukorica, sóska, paradicsom, fokhagyma, retek

Puffasztó hüvelyesek:

• bab, sárgaborsó, zöldborsó, lencse, csicseriborsó, szójabab

Egyéb puffasztó hatású élelmiszerek:

• cukoralkohol (pl.: szorbit, maltit…)
• szénsavas üdítők, ásványvíz

Szeretném megjegyezni, hogy egyéni tolerancia mértékétől függ, hogy mi és mennyire puffaszt fel egy adott nyersanyag. Az ember saját étel-élettapasztalatai által fogja megtalálni azt a mennyiséget vagy élelmiszert, aminek az elfogyasztása kellemetlen tünetekkel jár.

Figyelj, mivel tudod csökkenteni az élelmiszerek puffasztó hatását, hogy az ünnepi ebéd, vacsora után senkinek ne repüljön le a nadrágjáról a gomb:

• Fedő nélküli főzés, kevergetés.
• Első főzőlé leöntése.
• Törjük, passzírozzuk át a megfőtt zöldséget, szárazhüvelyest.
• Szárazhüvelyeseket áztassuk, minimum egy éjszakán keresztül majd ezt öntsük ki, semmiképp ne használjuk fel.
• Előkészítési folyamatokban a zöldségek hámozása, durvább rostoktól megszabadítása segít csökkenteni a puffasztó hatást.

A bélrendszeri betegségeken belül az emésztési zavarok tünetei közé tartozik a hasi puffadás, de általában további panaszok kísérik, mint például a görcsös hasi fájdalom, hasmenés, székrekedés, stb. Beszélhetünk laktózintoleranciáról, fruktóz-malabsorptioról, IBS-ről, gluténérzékenységről, diszbiózisról, amikben elég gyakori jelenség.

Írta: Nagy Nikolett, dietetikus